Versek és mondókák gyűjteménye kenyérről és sütésről:

A part alatt...

A part alatt, a part alatt Három varjú kaszál, három varjú kaszál. Róka gyűjti, róka gyűjti, Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik, bolha ugrik, Hányja a szekérre, hányja a szekérre. Mén a szekér, mén a szekér, Majd a malomba ér, majd a malomba ér.

A malomba, a malomba Három tarka macska, három tarka macska. Egyik szitál, másik rostál, Harmadik követ vág, harmadik követ vág.

Szürke szamár vizet hoz már, Tekenőbe tölti, tekenőbe tölti. Tehén dagaszt, tehén dagaszt, Kemencébe rakja, kemencébe rakja.

Medve várja, medve várja, Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó. Tyúk a cipót csipegeti, Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.

*** *** ***

 

 

Orgoványi Anikó: Hogy készül a kiscipó?

Mondd el nekem nagyanyó, hogy készül a kiscipó?

Elvetették a búzát, Nap cirógatta, Eső öntözgette, Szél fújdogálta, jött egy csapat ember, s mind learatta.

Molnár megőrölte, lisztté porította, be is csomagolta, a boltban eladta. A lisztet megvettem, meg is szitálgattam, meg is kovászoltam, megsóztam, vizeztem, összekevergettem.

Most aztán gyúrom, gyötröm, dagasztom, nincsen semmi panaszom. Megkelesztem, pihentetem, kemencébe beleteszem.

Sütögetem, nézegetem, idejében ki is veszem. Keresztet is rajzolok a fényes aljára, így teszem a kisunokám kicsi asztalára.

Jó étvágyat!

*** *** ***

 

 

Kányádi Sándor: Nagyanyó kenyér...

Búzát vittem a malomba, hej, de régen volt, amikor még a Küküllőn malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,  lisztje, mint a hó,  Örült neki a ház népe,  kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából  olyan kenyeret,  illatára odagyűltek  mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:  legyen a világ  olyan, mint a búza közt  a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven  illatos-fehér,  ropogósra sütött, foszlós nagyanyó-kenyér! 

Süssünk, süssünk valamit...

Süssünk, süssünk valamit,  azt is megmondom, hogy mit! Lisztből legyen kerekes,  töltelékes, jó édes, Túróval bélelve,  sodorva, tekerve, Kerekes és édes,  csigabiga rétes!

*** *** ***

 

 

Tarbay Ede Cipósütő mondóka

Parazsad süssön, kemence, cipót puhára, kerekre, lángost laposra, veresre, jól süss, kedves kemence.

Piruljon benned réteske, fonott kalácsunk fényesre, huszár, pojáca, mézeske, jól süss, kedves kemence.

*** *** ***

 

 

Kis gazdasszony vagyok én...

Kis gazdasszony vagyok én, sütni, főzni tudok én. A rántást megpirítom, a levest behabarom, a tésztát kidagasztom, mikor megkel, bevetem, hogyha kisült, kiveszem, Marcsát, Jóskát megkínálom, ami marad, elhasználom.

Azt kérdi a tészta: mi lesz énbelőlem? Kifli, kalács, sósperec, válassz öcsém, mit szeretsz.

*** *** ***

 

 

Elszaladt a kemence...

Elszaladt a kemence teli pogácsával, Utánament a lapát minden családjával. Tik lába tálba, lúd lába tálba, Jó lesz vacsorára!

*** *** ***

 

 

Süssünk, süssünk pogácsát...

Süssünk, süssünk pogácsát, Ide veled liszteszsák! Hol a tojás meg a vaj? Tejfelünk sincs, az a baj. A kemence üres már, Belévetjük, ugye, már!

*** *** ***

 

 

Szántsunk földet...

Szántsunk földet, vessünk búzát, arassuk le, csépeljük le, őröljük meg, dagasszuk meg, süssünk cipót, lepényt, lángost hámm!

 

  Baby Parkoló Gyermekfelügyelet Nonprofit Kft.  Minden jog fenntartva.
Php powered